Amikor elkezdtem jelenlegi hivatásomat gyakorolni a következő életcélt, hitvallást fogalmaztam meg magamnak: „Tevékenységemmel, hivatásommal segítem az embereket abban, hogy megőrizzék, helyreállítsák egész-ségüket és az Egyetemes Törvénnyel harmóniában, egységben működő, önellátó helyi közösségekben és harmonikus személyes kapcsolatokban éljék az életüket.”

 

Ebből kiviláglik az a három fontos cél, amit elsődlegesnek tartok: az egészség, a személyes kapcsolatok és a közösség.

 

Azoknak az embereknek tudok és kívánok segíteni, akik hasonló értékrendet képviselnek.

 

Az első és legfontosabb a személyes egészség. Ezen a területen két fontos dolgot szeretnék kiemelni a saját tevékenységemmel kapcsolatosan. Az egyik, hogy az egészséget nem csak általában holisztikusan, mint testi-lelki-szellemi egészséget tekintem, hanem ennél sokkal konkrétabb egészség-modellt alkalmazok terápiáimban. A taoista gondolkodás – mely nem csak filozófiájában, de gyakorlatias szemléletében is kiemelkedik és évezredek gyógyító hagyományát hagyta ránk – az egészséget nyolc alapelv szerint határozza meg. Az „egészség nyolc lábá”-t végig elemezve és megtalálhatjuk azokat a „leggyengébb láncszemek”-et, melyek megerősítésével, terápiájával a leghatékonyabban tudunk előrelépni személyes egészségünk területén.

 

A másik – ami kissé következik az elsőből is – hogy a lelki terápia mellett gyakorlatokkal (energia-, mozgás-, légző-, és meditációs gyakorlatokkal) segítem a hozzám fordulók önbizalmának, stressztűrő képességének, önérvényesítésének, önismeretének erősítését és életmódjának tartós megváltoztatását, egy egészségeseb életmód kialakítását.

 

A személyes kapcsolatok a legfontosabb tanítók életünkben. Kiemelkedő szerepük van abban, hogy életfeladatunkat beteljesítsük és leckéinket megtanuljuk. Kapcsolataink – kiemelten a párkapcsolat és a szülő-gyermek kapcsolatok – a legfontosabb „mutatók”, és egyben életérzésünk meghatározói.

 

Életünket minden szinten valamilyen közösségben éljük. A család mikro-közösségétől, a bolygó életközösségein át, a világmindenség szellemi és fizikai közösségéig tagjai vagyunk a teljes rendszernek. Minden változás, amit mi generálunk vagy amit megélünk a teljes közösség életére hat valamilyen formában.

 

Terápiás tevékenységem legnagyobb eredményének azt érzem, hogy – a nálam legnagyobb számban megforduló – női pácienseim számára segítséget tudtam nyújtani, abban, hogy megtalálják életcéljukat, önmagukra ismerjenek és javítsanak kapcsolataik (férfi-nő kapcsolat, párkapcsolat, szülő-gyermek kapcsolatok) minőségén. Kilábaljanak olyan betegségekből, helyzetekből, amelyek válságot okoztak életükben.

 

A legnagyobb örömöt és sikert számomra azok a megelégedett és önmagukra rátalált, illetve az egészség és a kapcsolataik terén előre lépő hölgyek adják, akiknek terápiás tevékenységemmel segíteni tudtam.

 

Hogyan lettem Gyógyítóharcos? Onnan indult az egész, hogy egyetemista koromban a keleti harcművészetekkel kezdődött „ezoterikus” pályafutásom. Ezeknek a szeretete azóta is megmaradt. Csak egy kicsit szelidült. A karatéból, aikidó, majd az aikidóból csikung lett. A harcos azonban azt is ki akarja fejezni, hogy önérvényesítés nélkül nem lehet teljes életet élni és az önérvényesítés mindig valamilyen „határvédelmet” jelent, ami az agressziónak egy szelíd formáját megköveteli. A harc épp úgy az élet része, mint a boldogság.

 

Sódor Márton, a Gyógyítóharcos

TAO életmód tanácsadó és terapeuta

alternatív mozgás- és masszázsterapeuta

a női egészség és kapcsolatok specialistája